Part 8 - Nőfaló

Sziasztok!
Sajnálom ,hogy ennyit késtem,de rengeteg dolog közbe jött...igyekszem bepótolni a kimaradt részeket.
Puszi: Amélia.B

Celebrate The Rain

Nos,mint kiderült,itt mindenki hazudott,a legjobb barátnőm,az apám,bár ő mellékes,és Louis. Emésszem meg hogy apám a Maffia főnök és én pedig csatlakozzak,szerintem nem normális! Louis a jobb kezem,Jod meg? Kezd kicsúszni a talaj alólam. Miféle buta játékot űznek velem? A jó ég tudja mióta megy ez. A gondolataimba meredve,képtelen vagyok figyelni,arra amiről szó megy az asztalnál. Néha Louis suttog valamit,de nem igazán figyelek. Fájdalmas dolog ez az egész,és borzalmasan zűrös. Nem hallok semmit,nem látok semmit,csak a gondolataim vannak előttem. Nahát Jen,csak nem megriadtál? A tudat alattim megszólal,remek. Talán. És most jön az,hogy Jen semmitől se fél. Aha,aha,persze. Itt mindenkinek fegyvere van,vészjóslóan csillog a tekintete,maga biztosak,és talpnyalók. Csak én lógok ki a sorból, hiszen megtudtam hogy, a Maffia főnök lánya vagyok. A véleményem erről,annyi hogy leszarom. Apámmal nem is jó a kapcsolatom,mit vár tőlem? Miért történik ez velem,bár valaki megcsípne,hogy álmodok,de sajnos ehelyett a bokámba rúgnak mire elvesztem a fonalat. Körbe nézek,és mindenki rám figyel.
- Jennifer,mi a véleményed? - kérdezi apám. Micsodáról?
- Ó.bocsánat,nem figyeltem,szóval miről maradtam le?- mondom gúnyosan.
- Semmi érdekesről,csupán arról hogy részt fogsz venni az edzéseken.-mondja.
Hogy micsoda?! Felejtsd el,ezer hogy nem!
- NEM!- kiabálom,felpattanok az asztaltól és az ajtó felé rohanok. Abban pillanatban hogy feltéptem az ajtót,futni kezdek amerre a szemem ellát.
Mit képzel magáról? Jézusom, de utálom! Futok,és futok nem érdekel semmi. Mindent kizárok az elmémből, nem akarok gondolkodni csak cselekedni. Megállok egy táblánál,amire az van kiírva: Richmond Park. Mit ne mondjak,szép és csendes.Leültem egy nagy kőre,felhúztam a térdeim,majd ráhajtottam a fejem.
Valami meleg folyik az arcomon,a könnyeim csak most tűnik fel hogy sírok. Megtörlöm az arcom,a pulcsim ujjával,majd a fejemre húzom a kapucnit.

* 1 hónappal később*

Mást se csinálok egy hónapja mint részt veszek az edzéseken,futok,ugrok,vetődök,mászok és még száz minden mást,de ami a legnagyobb kihívás számomra az a fegyver. Apám elve " A fegyver a legfontosabb,te alkalmazkodsz hozzá,nem fordítva!". Igen,erre magam is rájöttem.
- Jen, erősebben üsd azt zsákot! - szól rám Paul. A kezem már szét van ütve így is,de itt ez senkit nem érdekel. Teszem amit mond és erősebben ütöm a zsákot,majd párszor bele is rúgok.
- Elég lesz mára,mehetsz zuhanyozni. -mondja Paul valamivel kedvesebben.
Bólintok,majd a táskámhoz megyek,előveszem a a törölközőmet és megtörlöm az arcom. Ez az egy hónap teljesen kimerít,az egyetemre se járok be. Minden időm itt töltöm,Jean persze úgy tudja hogy éppen apámmal ismerkedem,és közös programokat szervezünk. Nos ez valahol igaz is,mondjuk az a része hogy közös program. Felkapom a táskám a vállamra és a kocsimhoz megyek.
- Jen! - szólal meg valaki mögöttem. Megfordulok, a hang irányába és megpillantom Cleot.
- Mit akarsz? -kérdezem karba tett kézzel.
- Tudod hogy mit akarok....Louist.- mondja.
- Bocs,mi közöm van ehhez? - kérdezem hidegen.- Tudtommal Louis szabad.
- Te most hülyének nézel? Veled kavar.- köpi a szavakat.
- Fogalmam nincs miről beszélsz.- közlöm.
Ahogy kimondtam ezt,elővette a pisztolyát és rám szegezte. Utálom ha,sarokba szorítanak,de úgy látszik nincs más választásom. Egy határozott rúgással kirúgtam a kezéből a pisztolyt, dühösen nekem ugrott én pedig kitértem előle,majd gyorsan felkaptam a pisztolyt a földről és ráfogtam.
- Nem merészelj pisztolyt fogni rám még egyszer! Megértetted?- förmedek rá.
- Alábecsülted,te szajha.- közli Jodlyn.
- Te inkább kussolj Jodee!
Jodlyn erre felnevet,majd közelebb megy hozzá és jól hallhatóan a fülébe suttogja: - Látod kivel állsz szemben Cleo? Aki legközelebb szétrúgja a segged. - mondja Jod nyugodtan,mire Cleo elfordítja a fejét és elmegy.
- Láttam a reakciódat,mikor rád fogta a fegyvert.Ügyes vagy.-mondja elismerően Jodlyn.
- Reflex.-mondom lazán,majd beülök a kocsiba. Jodlyn bánatosan néz rám, még mindig nem bocsátottam meg neki,amiért hazudott.
- Sajnálom Jen,még hányszor mondjam el neked? -kérdezi.
- Van még más amiről tudnom kéne? -kérdezem.
- Nem.
- Helyes...szállj be.-mondom neki,mire egyből mosolyogni kezd ,megkerüli a kocsit majd behuppan,és már hajtok is ki innen.

Jodlyn és én éppen a csajos magazinokat lapozgattuk,és közbe mindenféle egészségtelen,de finom kaját ettünk. Jean és Dave üzleti úton vannak Floridában,szóval az egész ház a miénk.
- Beszéltél Louis-val mostanság? -kérdezem tőle közömbösen.
- Nem túl sokat, de ahogy ismerem perceken belül itt lesz, hogy megnézze Cleo nem bántott-e.-mondja majd leteszi az újságot és feláll.
- Te szóltál neki? -kérdezem felháborodottan.
- Nem,max akik látták az egész konfliktust.
Csak bámulok rá,aztán kiülök a konyhába és töltök magamnak egy kávét.Néha úgy érzem megvagyok kötve,és ha a magam feje után mennék visszarántanak,akaratom ellenére.
- Jen,Louis most állt meg a ház előtt.-zavar meg Jodlyn,de egyből feleszmélek.
- A francba! - szitkozódom.- Beszélek vele.
- Magatokra hagylak. Később vissza jövök.- mondja Jod, majd kimegy az ajtón és helyette be jön Louis.
Becsukom az ajtót,majd utána megyek a nappaliba. Dühösnek látom,mászkálni kezd fel alá,majd a hajába túr. Fogalmam sincs mit mondhatnék neki,de jobb ha meg se szólalok. Leülök a fotelbe,és követem a szememmel minden mozdulatát. Sötét kék pólóba és fekete csőnadrágba van,remekül néz ki, órákig eltudnám nézni őt,de sajnos elhagyja a szobát. Nem megyek utána,inkább maradok a helyemen,és várom hogy visszajöjjön. Várok,és várok,már majdnem felkeltem ,de épp akkor jött el mellettem.
- Miért jöttél? - töröm meg a csendet végül. Louis felpillant kék szemeivel,majd szólásra nyitja a száját,aztán be is csukja. Csak nézünk egymásra,de nem mond semmit. Képtelen vagyok tovább itt ülni,felpattanok és kisétálok a nappaliból,de hallom hogy jön utánam és megragadja a karom aztán magához ránt. Neki tol a falnak,az állam alá nyúl és késztet arra hogy felnézzek rá,amit meg is teszek.
- Hallottam mikor Cleo elmondta Paulnak. -mondja dühösen,közbe egyre jobban nyom a falhoz.
- Nem akartam elhinni,hogy pisztolyt mert fogni rád,ott helyben megakartam fojtani.
Felnyúlok az arcához,simogatni kezdem lassan,mintha attól félnék hogy bántani fog. Átkarolom a nyakát,és húzom közel magamhoz,majd megcsókolom. Louis úgy csókol mintha ez lenne az utolsó,nem enged mozdulni csak szorít a falhoz. Cirógatni kezdem a nyakát,mire belenyög a számba és finoman beleharap az ajkamba.
Abban a pillanatban,hogy felkapott megszólalt a telefonja. Gyorsan letett,majd felvette a csörgő készüléket és arrébb sétált ,hogy ne halljam a beszélgetést. Nagyon kíváncsi voltam,de úgy döntöttem jobb ha felmegyek a szobámba,és nem hallgatózok. Eszembe jut a mai edzése Paulal, vajon milyen kapcsolat lehet közte és Cleo között? Nem tudom minek gondolkodom ilyenen,de az a fruska miért pont Paulnak mondta el,egyáltalán miért fecsegi ki? Majd szimatolok egy kicsit. Elővettem a telefonom,és írni kezdtem egy rövid kis üzenetet Dylannak a régi vezérnek. Közben figyeltem,hogy jön e Lou,de nem úgy tűnt mint aki ide tartana. Máris jött a válasza az üzenetemre,hogy szívesen találkozik velem. Remek,Dylan volt az egyetlen olyan akivel régebben is jóban voltam.
- Szóval itt bujkálsz.-mondja Louis miközben hátulról átölel,én pedig gyorsan kilépek az üzeneteimből.
- Kivel beszéltél? -kérdezem nem túl gyanakvóan.
- Nem fontos. - mondja egyhangúan,majd belecsókol a nyakamba. Próbálod elterelni a figyelmem?
- Mond el,kivel beszéltél.- kérem.
- Miért érdekel ennyire? - kérdezi kicsit bosszúsan. - Nem tartozom neked magyarázattal! - ripakodik rám.
Megriadok tőle,mi ez a hangulat változás? A rohadt életbe! Sarkon fordul és elmegy,meg várom amíg elhajt aztán a kocsimhoz megyek és követni kezdem. Egyre jobban ideges leszek,minél tovább megy,majd megáll egy háznál. Egy szőke agyon sminkelt lány nyit ajtót neki. Kiszállok a kocsiból és az ablakhoz megyek, kicsit résnyire van nyitva pont hallom amit mond neki a lány.
- Azt hittem később jössz. -mondja neki a szőke,miközben végig simít a felső testén. Rosszul vagyok.
- Más hogy alakultak a dolgok Kelly.-mondja Louis miközben a falhoz nyomja  a lányt,pont mint engem.
- Egy lánynál voltál,aki túl sokat jártatta a száját? - kérdezi zihálva az a ribanc.
- Pontosan,még nem tanulta meg az engedelmességet.-mondja Louis,majd ravaszul rámosolyog és letépi a szőke ruháját. Nem bírom tovább, a gyomrom forogni kezd. Mélyeket szippantok a levegőből,aztán beszállok a kocsimba és elhajtok. Alig látom az utat a könnyeimtől,erősen megtörölöm a szabad kezemmel a szemeim,és rátaposok a gázra.

Másnap reggel, Jodlyn társaságába mentem edzésre,neki is szüksége van a feszültség levezetésére. Alig hitt a fülének,mikor elmondtam miért vörösek a szemeim. Ahogy beléptünk a teremben,megláttuk Louist és a szőke ribancot akivel tegnap láttam.
- Akarod hogy megtépjem azt a lotyót,és a kék szeműt meg agyon verjem? -kérdezi.
- Nem.--mondom.- Tegyünk úgy mintha minden rendben lenne.Oké?
- Ahogy szeretnéd,melletted vagyok.
Fél perc nem telik el,mikor Louis mögöttünk lohol, és persze az a szőke lotyó is.
- Lányok,beszeretném mutatni nektek az új tagot.-mondja Louis.
- Kösz,de nem érdekel! - mondjuk hangosan egyszerre Jodlyn-nal. Egyből lepacsiztunk,és már is megtaláltam önmagam.
Letettük a táskát,majd mentünk Paulhoz,hogy elkezdjük az edzést. Éreztem, hogy Louis minden mozdulatom figyeli,de kerültem a pillantását. Mikor bemelegítettünk,és a box zsákhoz kellet menni,leereszkedett a vörös köd a szemem elé. Ütöttem,rúgtam, és egyre erősebben, mindent amit láttam tegnap előttem volt,én pedig csak püföltem a zsákot. A következő feladat az volt,hogy párokba kellet állnunk, én Paulal gyakoroltam,Jodlyn pedig Louis-val. Paul támadott, és én felvettem a védekező pozíciót,mikor megragadott reflexből vágtam gyomron,mire ő nem eresztett,dühös lettem. Erősen szorított,de nem csüggedtem,bele haraptam a kezébe,elengedett aztán bepancsoltam neki.Hátra tántorodott,és rám nézett majd egy elégedett mosolyt villantott felém.
- Mára ennyi skacok,találkozunk két nap múlva.-mondja Paul,aztán eltűnik.
- Klassz voltál.-mondja Jod majd lepacsizunk.
- Te se voltál rossz.-mondom.
- Tudom...jobb ha siettünk ha nem akarod hogy, Mr. Nőfaló zaklasson.- tátogja a barátnőm. Bólintok,aztán ki sietek az ajtón. Bátor vagyok,hogy novemberben egy trikóba képes vagyok kijönni.
- Hé,Jen,szerintem jobb ha most én vezetek, láttam milyen ideges voltál.
- Képes vagyok vezetni.-mondom mire Jod csak legyint.
- Jen,Jodlyn hova mentek? - kérdezi apám,és szalad felénk. Mióta szokott át a Jenre?
- Haza megyünk Jennel,Mr.Wilder.- mondja Jod határozottan. - Esetleg óhajt valamit? -kérdezi illedelmesen.
- Nem Jodee,köszönöm. -válaszolja apám,majd felém fordul.- Jen, úgy hallom gyorsan fejlődsz.
- Ahaa,gondolom.-mosolyodom el halványan,elvégre ez egy dicséret volt apámtól.
- Van programod a hétvégére? - kérdezi.
- Los Angles-be repülök.- közlöm,mire mint a két szempár úgy néz rám,mintha kínaiul beszéltem volna.
- L.A-be? - visszhangozza Jod.- Veled megyek.-mondja.
- Rendben,ha Jodee veled tart akkor mehetsz.
Nem mintha kellet volna az engedélyed. 
- Peter,szeretném ha ez kettőnk közt maradna,oké?-kérdezem
- Természetesen.- mosolyog halványan.- De,kérlek hívj fel ha oda értél. Ez parancs.
Bólintok,majd beszállok a kocsiba Jodlynnal. Csak nem aggódik értem?